Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csubakka és a térugrás - avagy hogyan repül az UFO?

Han Solo: Kapcsolj rá, Csubi!
Borízű hang a nézõtéren: Naná, fénysebesség… Az enyém a kettest sem veszi be… ! 


Márpedig minden valamire való scifiben fénysebesség felett repkednek az UFÓk és egyéb űrkovbojok - nem is tehetik másképp, hiszen az űrben irdatlan távolságok vannak. Csubakka azonban elhullatná összes szõrszálát egyetlen csillagrendszerek közötti utazás alkalmával, ha csupán fénysebességgel repülne. Annál gyorsabban pedig a fizika jelenlegi állása szerint nem megy… 

Ha megpróbáljuk megérteni az UFÓkat, akkor tehát nem szabad valami kegyetlenül gyors motorra gondolni. Egyre világosabb ugyanis, hogy az UFO valójában nem is mozog - egy helyben áll! - és a környezõ teret hajlítja valamilyen trükkel magához. 
Miután ez a trükk nyilvánvalóan a negyedik dimenziót is igénybe veszi, hogy megértsük, menjünk egy szinttel - dimenzióval - lejjebb. Az efféle magyarázatok a fantasztikus filmek kb. 90 százalékában felbukkannak, ahol a szereplők ámult tisztelettel bámulják a Roppant Okos Embert, aki valami hasonlót póbál mesélni:
Képzeljünk el egy kétdimenziós lényt - egy olyan amõbaszerû izét - amelyik egy papírcsíkon halad balról jobbra, elõre. Ha amõbánk hagyományos meghajtást használ, akkor elõbb-utóbb eléri az 'A' pontot, a 'B', majd a 'C' pontot: 
ufo3.jpgDe mi van akkor, ha elõvesz kétdimenziós zsebébõl egy olyan speciális mágnest, amely valamiképpen vonzza a papírcsík "C"-vel jelölt pontját? A papír 'A' pontjára helyezett mágnes tehát odavonzza a 'C' pontot.

Nos, ekkor úgy ugrik át a 'C'-re, hogy közben nem érinti a 'B' pontot:

ufo4.jpg

Ha ezt a technikát kellõképpen begyakorolja, akkor - mivel az amõba okos állat - elõbb-utóbb már meg sem kell mozdulnia, hogy eljusson valahova, hanem a sík egy megfelelõ pontját hajlítja oda magához. Az más kérdés, hogy így jobban elhízik, mint hirtelengazdag honfitársaink, akik a mellékhelyiségre is Audival járnak. 

Mit lát ebbõl egy másik, kívülálló amõba? 
Miután a "fent" és "lent" fogalma számára nem létezik - emlékezzünk rá, kétdimenziós a szerencsétlen! - úgy látja, mintha társa egyszer csak ELTŰNNE, és hirtelen egész máshol MEGJELENNE. És persze semmit sem értene az egészbõl, miután õ nem érzékeli a papír görbületét. 

Vagyis pont azt látja, amirõl az UFÓ-megfigyelõk be szoktak számolni. 

Vegyük észre, az a legizgalmasabb, hogy "A" és "C" pontok között akár kilométerek milliói lehetnek, ez kedvenc amõbánknak édesmindegy! Nos, ahogy a kétdimenziós "térugrás" megérthetõ a harmadik dimenzió bevezetésével - ugyebár a 2D-s síkot hajlítjuk 3D-ben - ugyanígy megérthetõ az UFÓk térugrása egy negyedik dimenzió feltételezésével. Mindebbõl csak azt nehéz belátni, hogy a mi 3D-s terünket ugyanúgy lehet hajlítgatni, mint egy papírcsíkot. Nos, ezt a fizika nem tiltja, sõt… 

A Stargate-sorozat elméleti alapjául pontosan ezek a fejtegetések szolgálnak: Jack, az ezredes és társai pontosan egy ilyen térhajlító szerkentyûvel utazgatnak világról-világra - és a sorozatban idõnként Carter százados (az Okos Ember, ill. Asszony), még el is magyarázza, viszonylag szabatosan, mit jelent a modern fizikában a féregjárat, a hipertér és a szingularitás fogalma. Mûszaki egyetemi szakdolgozatot azért ne alapozzunk erre... 

A kezdõk ebbe szoktak belebolondulni, állítólag a bolondok háza tömve van olyanokkal, akik "látják" a negyedik dimenziót. 
 
A kérdés tehát nem az, hogy hajlítható-e a tér - mert az görbül rendesen, még magától is, fõképp irdatlan méretű tömegek, pl. csillagok közelében -, hanem az, hogy hogyan lehet ezt pontosan irányítani, vagyis a térnek egy kívánt pontját odahajlítani magunkhoz. Az UFO-hajtómű elméleti alapjai tehát világosak, elvileg megvalósítható, mindössze a gyakorlati kivitelezés a probléma. Ez kábé olyan, mintha egy viszonylag értelmes csimpánznak elmagyaráznánk az atomok bomlásának elméletét - nem valószínű, hogy e tudás birtokában atomreaktort építene. 

ufo7.jpgEmellett az UFÓknak valószínűleg hagyományosabb meghajtásuk is van, a térgörbítõ kézikészüléket nyilván csak hosszabb távon veszik igénybe. Rövidebb siklásokhoz antigravitációs motort használnak, ha igaz. 

Már Tesla is észrevette, valamikor a múlt század elején, hogy a rendkívül magas feszültségű, forgó elektromos tér egyfajta antigravitációhoz hasonló hatást kelt, iszonyatos fényjelenségek és ijesztõ csinnbumm kíséretében. A repülõ csészealjat minden bizonnyal hasonló erőtér övezi, ez okozza az észlelt UFÓkat övezõ fényjelenségeket. 

Zöld (?) barátaink (?) persze, feltehetõen már megszelídítették ezt az effektust, ezért lebegnek vidáman a házak felett. 
Ilyen elektrosztatikus motorokkal állítólag már mi, emberek is régóta próbálkozunk, csak hát az olaj - meg a benzin - túl jó üzlet a világon ahhoz, hogy ilyen kísérleteket támogassanak. Képzeljük el szegény olajsejkeket, mehetnének homokot lapátolni… 

Állítólag a nevadai sivatag felett már régóta repkednek az amerikai légierõ hiperultratitkos UFO-meghajtású vadászgépei, ld. X-akták és hasonlók. 

Mindez persze nem válasz arra az alapvetõ kérdésre, hogy léteznek-e egyáltalán az UFÓk. Én mindenesetre repülõ csészealjat csak egyszer láttam, mikor a szomszédnéni veszekedés közben - mint kemény érvet - konyhai felszereléseket is felhasznált szegény férjével szemben.